18.3.5 Egy M1 = 40 N • m nyomatékú erőpárt az 1. sebességfokozatra alkalmazunk. Határozza meg annak az erőpárnak az M nyomatékát, amelyet az OA hajtókarra kell kifejteni ahhoz, hogy a mechanizmus egyensúlyban legyen, ha a sugarai r1 = r2. (80-as válasz)
A 18.3.5. feladat megoldása a Kepe O.? gyűjteményéből. egy olyan erőpár M nyomatékának meghatározásából áll, amelyet az OA hajtókarra kell kifejteni, hogy a mechanizmus egyensúlyban legyen. Ismeretes, hogy az 1. sebességfokozatra egy M1 = 40 N • m nyomatékú erőpár hat, és a sugarak r1 = r2.
A probléma megoldásához a mechanizmus egyensúlyi feltételét kell használni, amely kimondja, hogy a mechanizmusra ható összes erő nyomatékának összege nulla. Tehát ahhoz, hogy egy mechanizmus egyensúlyban legyen, egy erőpár által létrehozott nyomatékot kompenzálni kell egy másik erőpár által létrehozott nyomatékkal.
A problémakörülményekből ismert, hogy az 1. fogaskerék és az OA hajtókar sugara egyenlő, így arra a következtetésre juthatunk, hogy egy erőpár M1 nyomatékának kompenzálásához ugyanazt az erőpárt kell kifejteni az A pontra. egy nyomaték M2 = 40 N • m. Következésképpen a mechanizmus egyensúlyához szükséges össznyomaték egyenlő lesz az M1 és M2 nyomatékok összegével, azaz M = M1 + M2 = 40 + 40 = 80 N • m.
Így ahhoz, hogy a mechanizmus egyensúlyban legyen, az A pontra néhány erőt kell kifejteni 80 N • m nyomatékkal.
***
18.3.5. feladat a Kepe O.? gyűjteményéből. a "Termodinamika és molekuláris fizika" szakaszra hivatkozik, és a következő szöveggel rendelkezik:
"A gázmolekulák összenyomásának izoterm folyamata olyan körülmények között megy végbe, ahol az átlagos kinetikus energia állandó marad. Határozza meg a kompresszió munkáját, ha a gáz kezdeti térfogata V1, a végső térfogat pedig V2."
A probléma megoldásához a gázsűrítési képletet kell használni:
A = -P∆V,
ahol P a gáznyomás, ∆V a gáztérfogat változása.
A probléma körülményei között a gáz hőmérséklete állandó marad, így a nyomás a Boyle-Mariotte törvényen keresztül fejezhető ki:
P1V1 = P2V2,
ahol P1 és P2 a kezdeti és a végső gáznyomás.
Ha a P kifejezést behelyettesítjük a munkaképletbe, a következőt kapjuk:
A = -P1(V1 - V2).
Ezért a probléma megoldásához ismerni kell a V1 gáz kezdeti térfogatát, a V2 gáz végső térfogatát és a P1 kezdeti gáznyomást. Ezeket az értékeket behelyettesítve a képletbe, kiszámíthatjuk az A gáz kompressziós munkáját.
***
A 18.3.5. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. segített jobban megérteni a valószínűségszámításról szóló anyagot.
Nagyon tetszett, hogy a probléma megoldását kényelmes és érthető formában mutatták be.
A 18.3.5. feladat megoldását használtam fel a vizsgára való felkészüléshez, és ennek köszönhetően magas jegyet kaptam.
Nagyon hasznos és informatív digitális termék, amelyet mindenkinek ajánlok, aki valószínűségszámítást tanul.
Nagyon köszönöm a szerzőnek a probléma megoldásának részletes és világos magyarázatát.
A 18.3.5. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. segített javítani a problémamegoldó készségemet a valószínűségszámítás terén.
Nagyon kényelmes és megfizethető digitális termék azok számára, akik gyorsan és hatékonyan szeretnék elsajátítani a valószínűségszámításról szóló anyagot.