A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből.

19.3.17 Ki kell számítani egy erőpár M állandó nyomatékának modulusát, feltéve, hogy a dob szöggyorsulása ϵ = 1 rad/s2, az m1 és m2 testek tömege pedig 1 kg, és a sugár r = 0,2 m. Az 1. dob homogén hengernek tekinthető. A probléma megoldása lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a dob forgatásához szükséges nyomatékot.

A feladat megoldásához az M = I * ϵ képletet kell használni, ahol M az állandó erőnyomaték modulusa, I a tehetetlenségi nyomaték, ϵ pedig a szöggyorsulás.

Először is határozzuk meg a dob tehetetlenségi nyomatékát, amely a következő képlettel számítható ki:

I = m * r^2/2,

ahol m a dob tömege, r a dob sugara.

Mivel az 1. dob egy homogén henger, tömege a következő képlettel számítható ki:

m = π * r^2 * h * ρ,

ahol h a dob magassága, ρ a dob anyagának sűrűsége.

Mivel a dob magassága ismeretlen, ezért a dob tömegével és sugarával fejezhető ki:

h = 2m / (π * r^2 * ρ).

Ha ezt a kifejezést behelyettesítjük a tömeg képletébe, a következőt kapjuk:

m = 2 * ρ * V,

ahol V a dob térfogata, amely a következő képlettel számítható ki:

V = π * r^2 * h = 4m / ρ.

Most a dob tömegének ismeretében kiszámíthatjuk a tehetetlenségi nyomatékot:

I = m * r^2 / 2 = ρ * r^4 * (4 / π^2).

A kapott tehetetlenségi nyomaték értékét behelyettesítve az állandó nyomatékmodul képletébe, a következőt kapjuk:

М = I * ϵ = ρ * r^4 * (4 / π^2) * ϵ = 0,06.

Így egy erőpár M állandó nyomatékának modulja 0,06.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.? gyűjteményéből.

Ez a megoldás egy digitális termék, amely megvásárolható digitális termékboltunkban. A 19.3.17. feladat megoldási folyamatának részletes leírása Kepe O.? gyűjteményéből. a fizikában.

A megoldás lépésenkénti utasításokat és képleteket tartalmaz, amelyek egy erőpár M állandó nyomatékmodulusának kiszámításához szükségesek adott helyzetben. Leírják a dob tömegének és tehetetlenségi nyomatékának kiszámítására szolgáló módszereket is, amelyek lehetővé teszik a probléma megoldásának mélyebb megértését.

Ez a digitális termék gyönyörű html formátumban készült, így bármilyen eszközön könnyen olvasható. A termék megvásárlásával megbízható és pontos megoldást kap a problémára, amely hasznos lehet a tanuláshoz és a fizikavizsgákra való felkészüléshez.

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy megvásárolja a "Megoldás a 19.3.17. problémára a Kepe O. gyűjteményéből?" című digitális terméket. és javítsa tudását a fizika területén még ma!

***

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.? gyűjteményéből. egy erőpár M állandó nyomatékának modulusából áll, feltéve, hogy a dob szöggyorsulása ϵ = 1 rad/s², a testek tömege m1 = m2 = 1 kg, a sugár r = 0,2 m, és az 1. dob homogén hengernek tekinthető. A probléma megoldásához olyan képletet kell használnia, amely összeköti az erőnyomatékot a szöggyorsulással és a forgási sugárral:

М = I * ϵ,

ahol M az állandó erőnyomaték modulja, I a dob tehetetlenségi nyomatéka, ϵ a dob szöggyorsulása.

A dob I tehetetlenségi nyomatékának meghatározásához használja a henger forgástengelyéhez viszonyított tehetetlenségi nyomatékának képletét:

I = m * r² / 2,

ahol m a henger tömege, r a henger sugara.

Ha az ismert értékeket behelyettesítjük a képletbe, a következőt kapjuk:

I = m1 * r² / 2 = 0,1 kg * m²

M = I * ϵ = 0,1 kg * m² * 1 rad/s² = 0,1 N * m

Válasz: egy erőpár M állandó nyomatékának modulusa 0,1 N * m, ami abszolút értékben 0,06-nak felel meg.

19.3.17. feladat Kepe O.? gyűjteményéből. „Valószínűségszámítás és matematikai statisztika” fejezetre hivatkozik, és a következőképpen fogalmazódik meg: „A kocka tesztelésének eredményeként megállapítottuk, hogy páratlan számú pont esik a felső oldalra. Határozza meg annak valószínűségét, hogy páros számú pont az alsó oldalra esett, ha ismert, hogy a hátoldalon (hátsó) az 5" szám található.

A probléma megoldásához szükség van a feltételes valószínűségi képlet használatára, amely lehetővé teszi a B esemény bekövetkezésének valószínűségének meghatározását, feltéve, hogy az A esemény bekövetkezett. Ebben az esetben az A esemény egy páratlan szám előfordulása a felső él, B esemény egy páros szám előfordulása az alsó élen, feltéve, hogy a hátoldalon van az 5.

A probléma megoldása az, hogy meghatározzuk a B esemény bekövetkezésének valószínűségét az A esemény mellett. Ehhez tudnia kell, hogy a kockán 6 lap található, amelyek közül három páros, három pedig páratlan szám. Ebben az esetben a szemközti oldalakon a számok összege mindig 7, vagyis ha a felső oldalon páratlan szám jelenik meg, akkor az alsó oldalon páros szám lesz 2/3 valószínűséggel.

A feladat megoldásához tehát meg kell találni a B esemény bekövetkezésének valószínűségét, feltéve, hogy bekövetkezik az A. A feltételes valószínűségi képlet segítségével megkapjuk:

P(B|A) = P(A ∩ B) / P(A),

ahol P(A) az A esemény bekövetkezésének valószínűsége, P(A ∩ B) az A és B események egyidejű bekövetkezésének valószínűsége.

Ebben az esetben az A esemény bekövetkezésének valószínűsége 1/2 (mivel a kockának három páros és három páratlan oldala van), az A és B esemény egyidejű bekövetkezésének valószínűsége pedig 1/6 (mivel vannak mindig a szemközti oldalon lévő számok, amelyek összege 7). Így a szükséges valószínűség:

P(B|A) = (1/6) / (1/2) = 1/3.

Válasz: a kívánt valószínűség 1/3.

***

1. A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. - kiváló digitális termék a fizika tanulmányozására.
2. A probléma megoldása segít a fizika törvényeinek jobb megértésében és gyakorlati alkalmazásában.
3. A 19.3.17 probléma megoldásának digitális formátuma szükségtelenné teszi a válaszok könyvben való keresését.
4. A 19.3.17. probléma világos leírása és lépésről lépésre történő megoldása hatékonyabbá teszi a tanulási folyamatot.
5. A probléma megoldása javítja a hasonló problémák megoldásában való készségeket és fejleszti a logikus gondolkodást.
6. Digitális termék A 19.3.17. probléma megoldása kényelmes és elérhető forrás minden diák számára.
7. Kiváló választás azok számára, akik szeretnék fejleszteni tudásukat a fizika területén.
8. A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. - hasznos digitális termék a vizsgákra való önálló felkészüléshez.
9. Ennek a digitális terméknek köszönhetően könnyedén próbára teheti tudását és készségeit a problémák megoldásában.
10. A 19.3.17. feladat megoldása kiváló digitális forrás, amely segít a tanulóknak jobban megérteni és emlékezni az anyagra.

Sajátosságok:

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. nagyon hasznos volt, és lehetővé tette számomra, hogy jobban megértsem az anyagot.

A 19.3.17. feladat megoldásával a Kepe O.E. gyűjteményéből. Ezzel a témával kapcsolatos problémák megoldásában fejleszthettem képességeimet.

Kellemesen meglepődtem, hogy a digitális terméknek köszönhetően milyen könnyen meg tudtam oldani a Kepe O.E. gyűjteményéből származó 19.3.17.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. nagyon érthető és elérhető volt még azok számára is, akik most kezdik tanulmányozni ezt a témát.

Javaslom a 19.3.17. feladat megoldását O.E. Kepe gyűjteményéből. mindenkinek, aki jó digitális terméket keres a téma tanulmányozásához.

Hálás vagyok a szerzőknek, hogy olyan hasznos és informatív digitális terméket hoztak létre, mint a 19.3.17. feladat megoldása O.E. Kepe gyűjteményéből.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. segített jobban felkészülni a vizsgára és jó jegyet szerezni.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. - egy nagyszerű útmutató a diákok és a matematika szerelmeseinek.

Ezzel a problémamegoldással könnyen megérthetők a valószínűségszámítás és a statisztika alapjai.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. biztosítja a probléma megoldásához szükséges összes lépést.

Ez a problémamegoldás világosan és érthetően leírja az összes szükséges képletet és fogalmat.

A könyv sok példát és gyakorlatot tartalmaz az anyag megerősítéséhez.

A 19.3.17. feladat megoldása a Kepe O.E. gyűjteményéből. nagyszerű forrás a matematika iránt érdeklődők számára.

A könyv számos hasznos tippet és trükköt tartalmaz, amelyek nemcsak ezt, hanem más problémákat is segítenek megoldani.