Adatok: V1 = 0,39 m^3 - kezdeti gáztérfogat; p1 = 1,5510^5 Pa - kezdeti gáznyomás; V2 = 10V1 a gáz végső térfogata izoterm expanzió után; Q = 1,5*10^6 J - a gáznak adott hőmennyiség; n a gázmolekulák száma; f a gázmolekulák szabadsági fokainak száma.
A gáz izotermikus tágulása állandó hőmérsékleten megy végbe, így V1p1 = V2p2, ahol p2 a végső gáznyomás izoterm expanzió után. Így p2 = p1*V1/V2.
Egy gáz izokór melegítése állandó térfogaton megy végbe, ezért Q = nfR*T, ahol R az univerzális gázállandó, T a végső gázhőmérséklet izochoros hevítés után.
Az ideális gáz állapotegyenletéből pV = nREbből következik, hogy pV/T = állandó, tehát V1/T1 = V2/T2, ahol T1 és T2 a kezdeti és a végső hőmérséklet.
Válasz:
Határozzuk meg a végső gáznyomást izoterm tágulás után: p2 = p1V1/V2 = 1,5510^5 * 0,39 / (100,39) = 1,5510^4 Pa.
Határozzuk meg a gáz végső hőmérsékletét izochor hevítés után: T2 = Q/(nfR) = 1,510^6 / (nf*R).
Keressük a kezdeti gázhőmérsékletet: V1/T1 = V2/T2 => T1 = V1T2/V2 = V1Q/(nfR*V2).
Ábrázoljuk a folyamatot p,V és V,T koordinátákkal:
Válasz: A végső gáznyomás izotermikus tágulás után p2 = 1,5510^4 Pa. A végső gázhőmérséklet izochoros hevítés után T2 = 1,510^6 / (nfR). A gázmolekulák szabadságfokainak száma f = Q/(nRT2).
0,39 m térfogatú gáz3 1,55*10 nyomáson5 Pa
Ez a termék egyedi információkat nyújt egy olyan gázról, amely adott körülmények között bizonyos jellemzőkkel rendelkezik. Különösen a gáz 0,39 m térfogatot foglal el3 1,55*10 nyomáson5 Pa.
Ez az információ hasznos lehet a fizika, kémia és más, a gázok tulajdonságainak tanulmányozásával kapcsolatos tudományos tudományágak szakemberei számára.
Ez a termék egy olyan gáz tulajdonságait írja le, amely kezdetben 0,39 m^3 térfogatot foglal el 1,55 nyomáson10^5 Pa. Az izoterm tágulás során a gáz térfogatát 10-szeresére növeli, majd a kezdeti nyomásra izochor hevítéskor 1,5 hőmennyiséget kap.10^6 J.
A probléma megoldásához használhatja az ideális gáz pV = nRT állapotegyenletét, ahol p a gáz nyomása, V a térfogata, n a gázmolekulák száma, R az univerzális gázállandó, T a gázállandó. gáz hőmérséklet.
A gáz izotermikus tágulása állandó hőmérsékleten megy végbe, ezért V1p1 = V2p2, ahol V1 és p1 a gáz kezdeti térfogata és nyomása, V2 és p2 pedig a gáz expanzió utáni végtérfogata és nyomása. Így p2 = p1*V1/V2.
Egy gáz izokór melegítése állandó térfogaton megy végbe, ezért Q = nfR*T, ahol Q a gáznak adott hőmennyiség, f a gázmolekulák szabadsági fokainak száma, T a gáz végső hőmérséklete melegítés után.
Az ideális gáz állapotegyenletével meg lehet találni a gáz kezdeti és véghőmérsékletét is: V1/T1 = V2/T2, ahol T1 és T2 a kezdeti, illetve a végső hőmérséklet. Így T1 = V1T2/V2.
Ábrázoljuk a folyamatot p,V és V,T koordinátákban, ami lehetővé teszi, hogy vizualizáljuk azokat a változásokat, amelyek a gázzal a tágulási és melegedési folyamat során fellépnek.
A gázmolekulák szabadságfokainak száma az f = Q/(nRT2) képlettel határozható meg, ahol T2 a gáz végső hőmérséklete hevítés után.
Így a válasz a problémára: A végső gáznyomás izoterm expanzió után p2 = 1,55*10^4 Pa. A végső gázhőmérséklet izochoros hevítés után T2 = 500 K. A gázmolekulák szabadságfokainak száma f = 5.
***
Ez a termék egy gáz, amely 0,39 m^3 térfogatot foglal el 1,55*10^5 Pa nyomáson.
Ezt követően a gáz térfogata izotermikusan 10-szeresére nő, majd izochorikusan melegszik a kezdeti nyomásra. Ebben az esetben 1,5*10^6 J hőt adnak át a gáznak.
A folyamat p,V és V,T koordinátákkal történő ábrázolásához használhat gázfázis diagramot. A p,V koordinátákban a folyamat izotermaként, a V,T koordinátákban pedig izobárként jelenik meg.
A gázmolekulák szabadságfokainak számának meghatározásához tudnia kell, hogy milyen gázról van szó. Az olyan egyatomos gázok esetében, mint a hélium és a neon, a szabadsági fokok száma 3 (a molekulamozgás három iránya). A kétatomos gázok, például az oxigén és a nitrogén esetében a szabadsági fokok száma 5 (három irány a molekulamozgás és két tengely körüli molekulaforgásirány).
A probléma megoldásához használhatja az ideális gáz állapotegyenletét, a Boyle-Mariotte törvényt, a Gay-Lussac törvényt, a termodinamika első főtételét és a Mayer-képletet.
***
Kiváló digitális termék ipari használatra.
Kényelmes gázformátum, amely minimális térfogatot foglal el a tárolás során.
Gazdaságos lehetőség ipari felhasználásra.
A gáz magas minősége biztosítja a termelési folyamatok stabilitását.
Egyszerű és kényelmes módja a szükséges mennyiségű gáz beszerzésének.
Megbízható és biztonságos gáz a termeléshez.
Hatékony választás a termelékenység javítására és az erőforrások megtakarítására.
Kiváló ár/érték arányú gáz.
Sokoldalú gáz, amely az ipari alkalmazások széles körére alkalmas.
Egyszerű és gyors módja annak, hogy a termelést a szükséges mennyiségű gázzal biztosítsuk.