Ismert diffúziós együtthatók D = 1,4210^-5 m^2/s és viszkozitása 17,8 μPavalamilyen gázból normál körülmények között. Meg kell határozni ennek a gáznak az M moláris tömegét és típusát.
A probléma megoldása: A probléma megoldásához a Stokes-Einstein törvényt használjuk, amely leírja a diffúziós együttható függését a gáz viszkozitásától és moláris tömegétől:
D = (kT)/(6Piηr), ahol k a Boltzmann-állandó (1,38)10^-23 J/K), T – gáz hőmérséklet (K-ban), η – gáz viszkozitása (Pa-ban)с), r – egy gázmolekula sugara (méterben).
Az M gáz moláris tömegét a következő képlettel számítjuk ki:
M = (RT)/(Dπd^2), ahol R az univerzális gázállandó (8,31 J/(mol K)), d a gázmolekula átmérője (méterben).
A D diffúziós együttható és a gázviszkozitás η ismert értékeit helyettesítve, valamint figyelembe véve azt is, hogy gáz esetén normál körülmények között a hőmérséklet T = 273 K, kapjuk:
r = (kT)/(6πηD) = (1,3810^-23273)/(6p17,810^-61,4210^-5) ≈ 3,83*10^-10 m.
Ekkor az r sugár értékét behelyettesítve és a gázmolekula d = 2r átmérőjét véve megkapjuk az M gáz moláris tömegét:
M = (RT)/(Dπd^2) = (8,31*273)/(
Ismert diffúziós együtthatók D = 1,4210^-5 m^2/s és viszkozitása 17,8 μPavalamilyen gázból normál körülmények között. Meg kell határozni ennek a gáznak az M moláris tömegét és típusát.
A probléma megoldása: A probléma megoldásához a Stokes-Einstein törvényt használjuk, amely leírja a diffúziós együttható függését a gáz viszkozitásától és moláris tömegétől:
D = (kT)/(6πηr), ahol k a Boltzmann-állandó (1,38)10^-23 J/K), T – gáz hőmérséklet (K-ban), η – gáz viszkozitása (Pa-ban)с), r – egy gázmolekula sugara (méterben).
Az M gáz moláris tömegét a következő képlettel számítjuk ki:
M = (RT)/(Dπd^2), ahol R az univerzális gázállandó (8,31 J/(mol K)), d a gázmolekula átmérője (méterben).
A D diffúziós együttható és a gázviszkozitás η ismert értékeit helyettesítve, valamint figyelembe véve azt is, hogy gáz esetén normál körülmények között a hőmérséklet T = 273 K, kapjuk:
r = (kT)/(6πηD) = (1,3810^-23273)/(6p17,810^-61,4210^-5) ≈ 3,83*10^-10 m.
Ekkor az r sugár értékét behelyettesítve és a gázmolekula d = 2r átmérőjét véve megkapjuk az M gáz moláris tömegét:
M = (RT)/(Dπd^2) = (8,31273)/(1,4210^-5π(23,8310^-10)^2) ≈ 28 g/mol.
Így a gáz moláris tömege körülbelül 28 g/mol. A gáz típusának meghatározásához össze kell hasonlítani a kapott moláris tömeget az ismert táblázatokból származó gázok moláris tömegével. Például ez a moláris tömeg egy nitrogénmolekulának (N2) felel meg.
A probléma megoldásához a Stokes-Einstein törvényt használjuk, amely leírja a diffúziós együttható függését a gáz viszkozitásától és moláris tömegétől:
D = (kT)/(6πηr),
ahol D a diffúziós együttható, k a Boltzmann-állandó (1,38 × 10^-23 J/K), T a gáz hőmérséklete (K-ban), η a gáz viszkozitása (Pa s-ban), r a gázsugár sugara gázmolekula (méterben).
Az M gáz moláris tömegét a következő képlettel számítjuk ki:
M = (RT)/(Dπd^2),
ahol R az univerzális gázállandó (8,31 J/(mol K)), d a gázmolekula átmérője (méterben).
A D diffúziós együttható és a gázviszkozitás η ismert értékeit helyettesítve, valamint figyelembe véve azt is, hogy gáz esetén normál körülmények között a hőmérséklet T = 273 K, kapjuk:
r = (kT)/(6πηD) = (1,38×10^-23×273)/(6π×17,8×10^-6×1,42×10^-5) ≈ 3,83×10 ^-10 perc
Ekkor az r sugár értékét behelyettesítve és a gázmolekula d = 2r átmérőjét véve megkapjuk az M gáz moláris tömegét:
M = (RT)/(Dπd^2) = (8,31×273)/(1,42×10^-5×π×(2×3,83×10^-10)^2) ≈ 28 g/mol.
Így a gáz moláris tömege körülbelül 28 g/mol. A gáz típusának meghatározásához össze kell hasonlítani a kapott moláris tömeget az ismert táblázatokból származó gázok moláris tömegével. Például ez a moláris tömeg egy nitrogénmolekulának (N2) felel meg. Így a keresett gáz nitrogén (N2).
***
A probléma megoldásához Fick törvényét kell használni, amely leírja a diffúziós folyamatot:
J = -D * ∂C/∂x,
ahol J a diffundáló anyag fluxussűrűsége, D a diffúziós együttható, C az anyag koncentrációja.
Ebben az esetben ideális gáz esetén a következő kifejezés használható a diffundáló gáz fluxussűrűségére:
J = -D * (∂ρ/∂x) / ρ,
ahol ρ a gáz sűrűsége.
Mivel a gáz normál körülmények között van, sűrűsége ilyen körülmények között az M moláris tömeggel fejezhető ki:
ρ = pM/(RT),
ahol p a gáznyomás, R az univerzális gázállandó, T a gáz hőmérséklete.
Ezért felírhatunk egy kifejezést a diffundáló gáz fluxussűrűségére M moláris tömegben:
J = -D * (p / RT) * (∂M/∂x) / M.
A probléma körülményeiből ismert a D diffúziós együttható és a gáz viszkozitása, amelyek segítségével meghatározható az M moláris tömege.
Ehhez az ideális gáz viszkozitásának jól ismert képletét használjuk:
η = (5/16) * (M/πRT)^0,5,
amelyből kifejezhetjük az M moláris tömeget:
M = (mRT/5)^2.
Az ismert értékeket behelyettesítve a következőket kapjuk:
M = (17,8 * 10^-6 * π * 8,31 * 273,15/5)^2 ≈ 28 g/mol.
Így a gáz moláris tömege megközelítőleg 28 g/mol. Annak meghatározásához, hogy milyen típusú gázról van szó, több információt kell tudnia róla.
***
Ez a tanfolyam lehetővé teszi a programozás gyors elsajátítását, még akkor is, ha nincs tapasztalata ezen a területen.
A tananyagok felhasználóbarát formátumban kerülnek bemutatásra, amely könnyen érthető és megjegyezhető.
A tanfolyam oktatói bármikor elérhetőek kommunikációra és segítségre.
A tanfolyam felépítése lehetővé teszi, hogy saját tempójában, stressz nélkül végezze el.
A tanfolyam elvégzése után elkezdheti saját programok készítését és a rutinfeladatok automatizálását.
A kurzus online formátuma lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról tanuljon programozni.
A tanfolyam számos gyakorlati feladatot és projektet tartalmaz, amelyek segítik a megszerzett ismeretek megszilárdítását.
A tananyag folyamatosan frissül, új témákkal és technológiákkal egészül ki.
A kurzus segíti a logikus gondolkodás és az összetett problémamegoldó képesség fejlesztését.
A tanfolyam elvégzése nagyszerű kezdet lehet az informatikai karrieredhez.