A belső égés kompressziós aránya (a munkakeverék maximális térfogatának és minimális térfogatának aránya) 8. Meg kell találni a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított arányát. A probléma megoldásához az expanziót adiabatikusnak, a munkakeveréket (levegő és benzingőz keveréke) pedig kétatomos ideális gáznak tekintjük.
Jelöljük V1-vel és V2-vel a munkakeverék tömörítés előtti és utáni térfogatát. Akkor:
V2/V1 = 1/8
Tekintsük az égési folyamatot egy motorban. Jelöljük Q1-gyel a munkakeverék egységnyi tömegének elégetése során felszabaduló hőmennyiséget. Ekkor az égés termikus hatása Q = Q1 * m lesz, ahol m a munkakeverék tömege.
Az égés után a hő a gáz belső energiájává alakul, növelve a hőmérsékletét. Jelöljük Cv-vel az állandó térfogatú fajlagos hőkapacitást, Cp-vel pedig az állandó nyomáson lévő fajhőkapacitást. Ezután a gáz adiabatikus expanziója során:
Cv * (T2 - T1) = -Q
ahol T1 a gáz égés előtti hőmérséklete, T2 az égés utáni gáz hőmérséklete.
Tekintsük a gázsűrítés folyamatát. Jelöljük P1-vel és P2-vel a kompresszió előtti és utáni gáznyomásokat. Ezután egy adiabatikus folyamat során:
P1 * V1^γ = P2 * V2^γ
ahol γ = Cp/Cv az adiabatikus kitevő.
Az ideális gáz állapotegyenletével:
PV = mRT
ahol P a nyomás, V a térfogat, m a gáz tömege, R az univerzális gázállandó, T a gáz hőmérséklete, kapjuk:
P1 * V1 = m * R * T1 P2 * V2 = m * R * T2
Az utolsó két egyenletet elosztva kapjuk:
P2/P1 = V1/V2 * T2/T1
A V2/V1-et az első egyenletből kapott értékre cserélve a következőt kapjuk:
P2/P1 = 8 * T2/T1
Összehasonlítva ezt az egyenletet egy adiabatikus folyamat egyenletével, a következőt kapjuk:
(P2/P1)^(γ-1) = T2/T1
Figyelembe véve, hogy γ = Cp/Cv és Cp - Cv = R, a következőt kapjuk:
(P2/P1)^(R/Cp) = T2/T1
Adjuk meg a hőmérsékleti arányt ismert mennyiségekkel:
T2/T1 = (P2/P1)^(R/Cp)
Helyettesítsük be ebbe az egyenletbe a gázsűrítés egyenletéből kapott nyomásviszony értékét:
T2/T1 = (8^((γ-1)/γ))^(R/Cp) = 8^(R/Cp - 1)
Így a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított aránya 8^(R/Cp - 1) lesz.
Digitális termékünk egy részletes megoldás a 20344-es számú termodinamikai problémára, amely a benzinmotorok sűrítési arányával, valamint a kipufogógáz-hőmérséklet és az égési hőmérséklet arányával kapcsolatos. Termékünkben megtalálja a probléma körülményeinek rövid rögzítését, a megoldásban használt képleteket és törvényszerűségeket, a számítási képlet levezetését és a feladatra adott választ.
Termodinamikai szakértői csapatunk a tudomány és a technológia legújabb vívmányait felhasználva készítette el ezt a megoldást. A feladat minden jellemzőjét figyelembe vettük, és minden kérdésére átfogó választ adtunk.
Meghívjuk Önt, hogy vásárolja meg digitális termékünket, hogy gyorsan és egyszerűen megoldja ezt a problémát, és nagy dicséretben részesüljön munkájáért. Termékünk gyönyörű html formátumban készült, amely megkönnyíti az anyag olvasását és megértését. Ha bármilyen kérdése van a probléma megoldásával kapcsolatban, csapatunk mindig készen áll a segítségére.
Ez a probléma a benzinmotorok sűrítési arányával, valamint a kipufogógáz-hőmérséklet és az égési hőmérséklet arányával kapcsolatos. Megoldásához figyelembe kell venni, hogy a gáztágulás adiabatikusan megy végbe, és a munkakeverék kétatomos ideális gáz.
Jelöljük V1-vel és V2-vel a munkakeverék tömörítés előtti és utáni térfogatát. Ekkor a munkakeverék térfogatának aránya V2/V1 = 1/8 lesz.
Tekintsük az égési folyamatot egy motorban. Jelöljük Q1-gyel a munkakeverék egységnyi tömegének elégetése során felszabaduló hőmennyiséget. Ekkor az égés termikus hatása Q = Q1 * m lesz, ahol m a munkakeverék tömege.
Az égés után a hő a gáz belső energiájává alakul, növelve a hőmérsékletét. Jelöljük Cv-vel az állandó térfogatú fajlagos hőkapacitást, Cp-vel pedig az állandó nyomáson lévő fajhőkapacitást. Ezután a gáz adiabatikus expanziója során:
Cv * (T2 - T1) = -Q,
ahol T1 a gáz égés előtti hőmérséklete, T2 az égés utáni gáz hőmérséklete.
Tekintsük a gázsűrítés folyamatát. Jelöljük P1-vel és P2-vel a kompresszió előtti és utáni gáznyomásokat. Ezután egy adiabatikus folyamat során:
P1 * V1^γ = P2 * V2^γ,
ahol γ = Cp/Cv az adiabatikus kitevő.
Az ideális gáz állapotegyenletével: PV = mRT, ahol P a nyomás, V a térfogat, m a gáz tömege, R az univerzális gázállandó, T a gáz hőmérséklete, megkapjuk:
P1 * V1 = m * R * T1 P2 * V2 = m * R * T2
Az utolsó két egyenletet elosztva kapjuk:
P2/P1 = V1/V2 * T2/T1
A V2/V1-et az első egyenletből kapott értékre cserélve a következőt kapjuk:
P2/P1 = 8 * T2/T1
Összehasonlítva ezt az egyenletet egy adiabatikus folyamat egyenletével, a következőt kapjuk:
(P2/P1)^(γ-1) = T2/T1
Figyelembe véve, hogy γ = Cp/Cv és Cp - Cv = R, a következőt kapjuk:
(P2/P1)^(R/Cp) = T2/T1
Adjuk meg a hőmérsékleti arányt ismert mennyiségekkel:
T2/T1 = (P2/P1)^(R/Cp)
Helyettesítsük be ebbe az egyenletbe az első egyenletből kapott térfogatarány értékét:
T2/T1 = (1/8)^(R/Cp)
Így a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított aránya 1/(1/8)^(R/Cp) = 8^(R/Cp - 1).
Válasz: A kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított aránya 8^(R/Cp - 1), ahol R az univerzális gázállandó, Cp a fajhő állandó nyomáson.
Ez a digitális termék egy részletes megoldás a 20344-es számú, a benzinmotorok sűrítési arányával, valamint a kipufogógáz-hőmérséklet és az égési hőmérséklet arányával kapcsolatos termodinamikai problémára.
A probléma megoldásához a következő képleteket és törvényeket használjuk:
Ezek a képletek és törvények lehetővé teszik, hogy megoldjuk a benzinmotorok sűrítési arányával és a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított arányával kapcsolatos problémát. Ennek a problémának a megoldásához azonban ismerni kell a fajlagos hőkapacitást állandó térfogaton (Cv) és a fajlagos hőkapacitást állandó nyomáson (Cp) egy benzinmotor munkakeverékénél. Ezek az értékek a munkakeverék összetételétől függenek, és eltérőek lehetnek a különböző típusú üzemanyagok és üzemanyag-adalékok esetében.
Ezért a probléma megoldásához nemcsak a termodinamika képleteit és törvényeit kell ismernie, hanem a fajlagos hőkapacitás fajlagos értékeit is állandó térfogaton és állandó nyomáson egy adott munkakeverékhez. Ha ezek az értékek ismeretlenek, akkor további adatokat vagy feltételezéseket kell használni a meghatározásához.
***
Ez a termék a 20344 számú probléma megoldásának leírása, amely a kipufogógáz hőmérséklete és az égési hőmérséklet arányának meghatározásához kapcsolódik egy benzinmotorban. A problémafelvetésben ismert, hogy a motor sűrítési aránya 8, és a tágulás adiabatikusnak tekinthető. Azt is feltételezzük, hogy a munkakeverék kétatomos ideális gáz.
A probléma megoldásához a következő törvényeket és képleteket kell használnia:
Boyle-Mariotte törvény: pV = const, ahol p a nyomás, V a térfogat.
Az adiabatikus tágulás törvénye: pV^γ = const, ahol γ az adiabatikus kitevő.
Gay-Lussac törvénye: V/T = const, ahol T a hőmérséklet.
Ideális gáz állapotegyenlete: pV = nRT, ahol n az anyag mennyisége, R az univerzális gázállandó.
Kétatomos gáz adiabatikus indexe: γ = 1,4.
A probléma körülményei alapján képleteket írhatunk a munkakeverék térfogatára a motor működésének különböző szakaszaiban:
V1 a munkakeverék térfogata a henger bemeneténél, V2 a munkakeverék térfogata a maximális tömörítési arányra sűrítve, V3 a munkakeverék térfogata az égés végén és a tágulás kezdetén, V4 a munkakeverék térfogata a kipufogónál.
Az ideális gáz állapotegyenlet és a Boyle-Mariotte törvény segítségével a következő összefüggéseket írhatjuk fel:
p1V1 = nRT1, p2V2 = nRT2, p3V3 = nRT3, p4V4 = nRT4.
Ezenkívül, mivel a tömörítési arány 8, felírhatjuk a munkakeverék térfogata közötti kapcsolatot:
V2/V1 = 1/8.
Ezután az adiabatikus tágulás törvénye alapján felírhatjuk a nyomások és a térfogatok közötti összefüggést a motor működésének különböző szakaszaiban:
p1V1^γ = p2V2^γ, p3V3^γ = p4V4^γ.
Tekintettel arra, hogy a tágulást adiabatikusnak tekintjük, a Gay-Lussac törvény segítségével felírhatjuk a hőmérsékletek és térfogatok közötti összefüggést a motor működésének különböző szakaszaiban:
V1/T1 = V2/T2, V3/T3 = V4/T4.
Ezen összefüggések alapján kifejezhetjük a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított arányát:
T4/T3 = (V3/V4)^(γ-1) = (V1/V2)^(γ-1) = (1/8)^(γ-1) = 0,16.
Így a kipufogógáz hőmérsékletének az égési hőmérséklethez viszonyított aránya ebben az esetben 0,16.
***
Nagyszerű digitális termék! A benzinmotor kompressziós aránya jelentősen javíthatja a teljesítményét.
Ez a digitális termék határozottan megéri a pénzt! Észrevettem, hogy az autóm simábban és gazdaságosabban működik a program telepítése után.
Nagyon elégedett vagyok az eredményekkel! A benzinmotor kompressziós aránya hozzájárult az autóm teljesítményének növeléséhez, ami különösen hasznos az előzéseknél közúton.
Egyszerűen csodálatos! A digitális termék valóban működött, és az autóm most sokkal jobban reagál a gázpedálra.
Mindenkinek ajánlom ezt a digitális terméket, aki többet szeretne kihozni autójából! A benzinmotorok sűrítési aránya segít növelni a nyomatékot és felgyorsítani a gyorsulást.
Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis digitális termék ilyen nagy hatással lehet a motor teljesítményére! A tömörítési arány valóban működik, és jelentős teljesítménynövekedést észleltem.
Ez a digitális termék a technológia igazi csodája! A benzinmotor kompressziós aránya jelentősen csökkentette az autóm üzemanyag-fogyasztását.
Nagyon örülök, hogy úgy döntöttem, hogy kipróbálom ezt a digitális terméket! A benzinmotor kompressziós aránya javította az autóm teljesítményét, ami különösen az autópályákon szembetűnő.
Ez a digitális termék egyszerűen nagyszerű! Észrevettem, hogy a benzinmotor kompressziós arányának beállítása után az autóm halkabban és simábban kezdett járni.
Mindenkinek ajánlom ezt a digitális terméket, aki a legtöbbet szeretné kihozni autójából! A benzinmotorok kompressziós aránya valóban javítja a motor teljesítményét és üzemanyagot takarít meg.