A probléma megoldására a kémia alaptörvényeit alkalmazták, mint például a tömeghatás törvényét és az ideális gáz állapotegyenletét.
A kémiai reakciószimulátor egy digitális termék, amely lehetővé teszi, hogy elmerüljön a kémia lenyűgöző világában, és virtuális kísérleteket hajtson végre. Képes lesz különféle kémiai vegyületeket létrehozni, és megfigyelni a fellépő reakciókat.
Példaként vegyük a problémát: „Az edény 21 g nitrogén és gázkeverékkel van megtöltve.” A szimulátor segítségével újra létrehozhatja ezt a helyzetet, és kísérletet végezhet, meghatározva az edény térfogatát és a keverék sűrűségét.
A kémiai reakció szimulátor egy kényelmes és intuitív interfész formájában jelenik meg, amely lehetővé teszi a folyamat egyszerű kezelését. Kiválaszthat különböző reagenseket, megváltoztathatja a reakciókörülményeket, és figyelheti a kémiai tulajdonságok valós időben történő változását.
Ezenkívül a kémiai reakciószimulátor kiterjedt adatbázist tartalmaz a kémiai vegyületekről és reakciókról, amely lehetővé teszi a tudományos kutatást és az interaktív kémiai tanulást.
Vásároljon kémiai reakciószimulátort, és merüljön el a kémia izgalmas világában még ma!
***
az edényt 21 g nitrogént és 176 g oxigént tartalmazó gázkeverékkel töltjük fel, ismert koncentrációban, amely 3*10^20 cm^-3.
A probléma megoldásához meg kell határozni az edény térfogatát és a keverék sűrűségét.
Használjuk a Dalton-törvényt, amely szerint a gázkeverék össznyomása megegyezik a keverékben lévő egyes gázok azonos hőmérsékletű és térfogatú nyomásainak összegével.
Ismeretes, hogy az edényben lévő gázok össztömege 21 g + 176 g = 197 g. Ebben az esetben a nitrogén tömeghányada a keverékben:
21 g/197 g = 0,1066
És az oxigén tömeghányada:
176 g/197 g = 0,8934
Így meghatározhatjuk a gázkeverék moláris tömegét:
M = 0,1066 * M(N2) + 0,8934 * M(O2) ≈ 32 g/mol
ahol M(N2) a nitrogén moláris tömege, M(O2) az oxigén moláris tömege.
A gázelegy koncentrációja is ismert:
n/V = 3*10^20 cm^-3
ahol n a gázmólok száma, V az edény térfogata.
Így az edény térfogata meghatározható:
V = n / (3*10^20 cm^-3)
n = m/M = 197 g / 32 g/mol ≈ 6,156 mol
V = 6,156 mol / (3*10^20 cm^-3) ≈ 2,05 * 10^-2 m^3
Végül meghatározhatjuk a gázelegy sűrűségét:
ρ = m/V = 197 g / (2,05 * 10^-2 m^3) ≈ 9,61 kg/m^3
Így az edény térfogata körülbelül 2,05 * 10^-2 m^3, a gázelegy sűrűsége pedig körülbelül 9,61 kg/m^3.
***